A közelmúltban érdekes fordulat történt az éltechnológia csúcstartói között.
Míg a fejlesztésben hagyományosan erős Google egy 100 milliárd dolláros zakóval köszönt be a nyilvánosság előtt a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) fejlesztéséért folyó versenybe, addig az innovációban mindezidáig kevésbé erős Microsoft már be is építette a legnépszerűbb AI-alkalmazás, a ChatGPT legújabb verzióját keresőjébe, a Bingbe. Beletört volna a Google bicskája a mesterséges intelligenciába? Mi történik a csúcstechnológia fejlesztőinek háza táján?
A Google rögös útja az AI felé
A mesterséges intelligencia a ChatGPT megjelenésével még csak pár hónapja robbant be a szélesebb köztudatba, de a technológia fejlesztése természetesen többéves hagyományokra tekint vissza. A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI-t többek között a Tesla éléről ismert Elon Musk és több más üzletember alapította 2015-ben, akkor még nonprofit vállalkozásként. A szervezet végül profitorientált céggé alakult át, és 2019-ben a Microsoft előbb egymilliárd dollárral támogatta meg, majd 2023-ban újabb tízmilliárddal szállt be. A Microsoft ezzel a lépéssel előnyt szerzett az AI-innovációban, hiszen a technológia egyik élenjáró fejlesztőjével alakított ki szoros partneri kapcsolatot.
Mindeközben a Google hasonló irányú fejlesztései botladozva haladtak: bár a dolgok technikai oldalába nem látunk bele, az tudható, hogy 2021-ben két mérnök is felmondott a Google-nél, miután képtelenek voltak meggyőzni a cég vezetését, hogy jelentsék be az általuk fejlesztett, szerintük már használatra kész technológiát. A menedzsment ugyanis óvatosan közelített az AI-hoz, és a vezetők úgy vélték, hogy a kifejlesztett rendszerek még nem felelnek meg a biztonsági és igazságos működés követelményeinek. A Google ezek után tavaly kirúgta egy dolgozóját, aki nyilvánosan azt állította, hogy az általa fejlesztett mesterséges intelligencia “öntudatra ébredt”. A cég már 2018-ban közzétette az AI fejlesztésére vonatkozó irányelveit, ezzel is világossá téve, hogy nem fog elhamarkodottan lépni a technológia fejlesztése érdekében.
Biztonságos fejlesztés vagy teljes gőzzel a világsiker felé?
Úgy tűnhet tehát, hogy a Google óvatoskodó hozzáállása miatt egyszerűen lemarad a versenyben, míg a Microsoft főszerepet vállal az AI széleskörű felhasználását lehetővé tevő alkalmazások fejlesztésében, így behozhatatlan előnyre tehet szert.
A technológiai verseny azonban csak az érem egyik oldala. Árnyalják a képet a mesterséges intelligenciával kapcsolatban felmerült kételyek. A Google körültekintő megközelítését látszik ugyanis alátámasztani, hogy nemrég a Microsoft is kénytelen volt bejelenteni a Bing kereső használatának korlátozását, miután a chatbot egy újságírót Hitlerhez hasonlított…
A pontatlan vagy valótlan információkkal szolgáló chatbotokon felül is számtalan aggály kapcsolódik az AI-hoz. A közelmúltban úton-útfélen arról hallani, hogy a gépi értelem végül az emberi civilizáció végét hozhatja el – de még a megfontoltabb hangok is megannyi, már ma is égető problémára hívják fel a figyelmet, például:
- a ChatGPT-hez hasonló generatív mesterségesintelligencia-alkalmazásokat joggal érheti az a vád, hogy a szerzői jogok figyelembevétele nélkül működnek, hiszen azok betanításakor engedély nélkül is felhasználhattak műveket,
- emellett a hasonló rendszerek nem is képesek validálni a bemeneti adatok minőségét, tehát akár fals információk alapján is működhetnek – de még valós információk alapján, kifejezett parancsra is gond nélkül gyártanak valótlan tartalmú, így megtévesztésre alkalmas szövegeket,
- de problémás lehet az is, ahogy ezek az AI-rendszerek személyes adatokat használnak,
- végül pedig már az is világos, hogy a mesterséges intelligencia túl gyors tempóban vált túl okossá, a kockázatokat pedig képtelenek leszünk kézben tartani.
A veszélyek súlyosságát jól jelzi, hogy idén márciusban mesterségesintelligencia-szakértők százai jelezték aggályaikat, egy féléves szünetet sürgetve a technológia fejlesztésében. Érvelésük szerint az AI drámai kockázatokat jelenthet a társadalomra és az emberiségre nézve, és a piaci verseny által diktált, nyaktörő tempójú fejlesztés veszélybe sodorhatja közös jövőnket.
Összességében tehát elképzelhető, hogy észszerű a Google “fontolva haladása”: bár ma ez valóban lemaradást jelent, a jövőben fordulhat a kocka, és ahogy mind égetőbbé válnak a mesterséges intelligencia jelentette kockázatok, kifizetődő lehet a Google óvatos hozzáállása. Ahogy az is elképzelhető, hogy a Microsoft túlzott előnyszerzésétől tartva taktikát vált a Google, és a kockázatok ellenére maga is belehúz az AI fejlesztésébe…
