Két évvel ezelőtt a járványügyi korlátozások bevezetésekor rohamléptekkel meg kellett oldanunk, hogy minden Yettel-ügyfél számára lehetővé tegyük a biztonságos ügyintézés lehetőségét, ezért új digitális ügyintézési funkciókat fejlesztettünk, és online oktatóanyagokat készítettünk a digitális világban kevésbé járatos ügyfeleinknek.
Ez is jól példázza azt, hogy a cégek nem elszigetelten, hanem egy adott társadalmi, gazdasági környezetben működnek, amitől nem függetleníthetik magukat, ha sikeresek szeretnének lenni.
Tapasztalatom szerint a céges belső szempontok és a külvilágra való nyitottság közötti egyensúly fenntartása fontos tényező az üzleti sikerben. Sokszor látom azt, hogy ha valaki minél régebben és minél mélyebben elmerül a cég ügyeiben, annál hajlamosabb rá, hogy csőlátása legyen, valamint azt is, hogy a külső szempontok sokszor ütköznek a cégen belüli üzleti elképzelésekkel, tervekkel.
A Yettelnél az általam vezetett területhez tartozik a jog, a vállalati kommunikáció és a fenntarthatóság. Olyan funkciók ezek, amelyek kulcsfontosságúak a külső környezetünkkel való kapcsolatban, és egyfajta tükör-funkciót töltenek be a cég működésében. Fogyasztói visszajelzések, jogszabályi és hatósági elvárások, a sajtóban olvasható információk és vélemények, vagy éppen a velünk együttműködő civil szervezetek, fenntarthatósági partnereink szakmai tudása – ezek mind olyan fontos külső támpontok, amelyeket folyamatosan becsatornázunk a mindennapi működésünkbe.
Amikor egy új terméken, szolgáltatáson dolgozunk, fontos, hogy a lehetőségeinkhez képest objektíven láthassuk magunkat, a piacot, az ügyfeleinket, és hogy a külső szempontok is kellő súllyal essenek latba a döntéshozatalban. Ez a nyitja annak, hogy a szolgáltatásaink és a működésünk ne csak az üzleti ambíciókkal, de a jogszabályi előírásokkal, a fogyasztói elvárásokkal is összhangban legyen, tekintettel legyen a környezetünkre, és az egész társadalom javát szolgálja. Végeredményben pedig ez az üzleti sikerünk záloga is.
Egy magára valamit adó vállalat, szervezet ma már csak azért sem lehet sikeres a társadalmi-környezeti kérdések figyelembe vétele nélkül, mert az ESG-szempontok egyre nagyobb teret kapnak az üzleti életben, és egyre nagyobb az elvárás, hogy e szerint működjenek. Az angol Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítás) szavak rövidítéséből alkotott ESG betűszó azt a keretrendszert jelöli, amelynek célja, hogy a vállalatok működését ne csak pénzügyi szempontok, hanem a környezeti és társadalmi hatásuk, valamint a vezetői döntéshozatal mentén is objektíven lehessen megítélni.
Az ESG-szemlélet szerint működő cégek meghatározott célokat tűznek ki a fenti három területen, és az eredményeiket külső hitelesítések megszerzésével igazolják, ami segít fenntarthatósági szempontból számszerűsíteni a vállalat működését a befektetők, szabályozók számára. Amellett, hogy a bankok hitelezéskor egyre inkább figyelembe veszik az ESG-indikátorokat a kockázati minősítések elkészítésekor, az európai uniós szabályozás is fokozatosan előírja a nagyvállalatoknak az ESG-keretrendszer bevezetését.
A Yettelnél magunk számára is elvárás, hogy előremutatóak legyünk ezen a téren: a DNS-ünkben benne van, hogy a működésünk során ne csak a gazdasági, hanem a társadalmi és környezeti szempontokat is figyelembe vegyük. Ezért épült például az irodaházunk a fenntarthatóság jegyében, számos környezetbarát megoldással, de jó példa a társadalmi felelősségvállalásunk fő gerincét adó HiperSuli programunk is, amely 2015 óta segíti az oktatás digitalizációját a pedagógusok és oktatási intézmények összefogásával, digitális oktatási módszertanok és tudás megosztásával.
Hiszek abban, hogy digitális szolgáltatóként a felelősségünk túlmutat azon, hogy a kommunikációs szolgáltatásainkkal összekapcsoljuk az embereket, és biztosítsuk a munkához, tanuláshoz szükséges internetkapcsolatot – a digitalizáció segítségével az életüknek is jobbá kell válnia. Ehhez pedig nekünk is példát kell mutatni, és a világra nyitottan kell működnünk.