A rövidített, 4 napos munkahét ötlete már régóta velünk van, és több országban számos cég már a gyakorlatban is kipróbálta az új metódust.

A Covid-járvány új lendületet adott a kezdeményezésnek. Lássuk, mik a tapasztalatok!

Mi a 4 napos munkahét lényege?

Az ötlet egyszerű: az elvégzett munka és az érte kapott fizetés mennyisége nem változik – viszont a munkáltató nem írja elő, hogy 5 napot az irodában vagy a számítógép előtt töltsünk, hanem megelégszik 4 nappal. A gyakorlatban ez kevesebb megbeszélést és több önálló munkavégzést jelent.

Pártolói szerint a munkavállalók kipihentebbek és jobban teljesítenek – mások viszont úgy látják, a 4 napos munkahét egyenes út a kiégéshez. A támogatók szerint a csak 4 napot dolgozó munkavállalók boldogabbak, ezért munkaidejükben produktívabbak, könnyebben megtalálják az egyensúlyt a munka és a magánélet között és hatékonyabban látják el feladataikat munkaidőben. Ezt a korai fázisban lévő kutatások eredményei is alátámasztják.

Azonban az is igaz, hogy a tapasztalatok szerint nem problémamentes 5 napi munkát beleszuszakolni eggyel kevesebb munkanapba. Sokan arról számolnak be, hogy már vasárnap este a munkahetet tervezgetik, hogy minden feladat beleférjen az idejükbe, és a rövidebb munkanapok miatt bizony túlóra is bőven előfordul.

Akik kipróbálták

1926-ig a hétfőtől szombatig tartó munkahét volt az általános. Először Henry Ford próbálta ki a rövidebb munkahetet, ami aztán meg is hódította a világot és mára ezt tekintjük sztenderdnek világszerte. Magától értetődőnek tűnik tehát a régi ötlet leporolása. Egy 2020 márciusi kutatás szerint az amerikai munkavállalóknak jelenleg csak 5%-a dolgozik rövidített munkarend szerint. Egy másik kutatás eredményei alapján azonban a munkavállalók mintegy 83%-a szeretne 5 helyett csak 4 napot dolgozni egy héten, tehát igény mindenképpen mutatkozik az új megoldásra.

A Covid-járvány idején egyre többen kezdtek kísérletezni a rugalmas munkavégzés különféle formáival. Mindannyian megismerkedtünk a home office fogalmával, és a 4 napos munkahét bevezetésére is láttunk példákat. Belgiumban például február óta a munkavállalók választhatják a rövidebb munkahetet. Nagy-Britanniában most júniusban indul egy 6 hónapos próbaüzem 70 cég 3000 munkavállalójának részvételével. A cambridge-i és az oxfordi egyetem kutatóival zajló kísérletet a 4 napos munkahétért küzdő civil szervezetekkel karöltve dolgozták ki. A kísérlet segíthet jobban megérteni, hogy hogyan hat a rövidebb munkahét a munkavállalók, és így a vállalkozások teljesítményére, a környezetre és a nemek közti egyenlőségre.

A 4 napos munkahét ügye talán Izlandon jutott a legtovább. Egy 2015 és 2019 között zajló nagyszabású próbaüzem után mára a szigetország munkavállalóinak majdnem 90%-a rövidített munkarendben dolgozik, vagy valamilyen egyéb könnyítést kap. A kutatók szerint a rövidebb munkaidő Izlandon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csökkent a munkavállalók által tapasztalt stressz és kiégés szintje.

Mára újabb és újabb országok próbálkoznak a 4 napos munkahéttel, például Spanyolország, az eleve túlhajszoltnak számító Japán vagy Új-Zéland. De tény, hogy nem mindenhol ilyen pozitív a kép, Svédország tapasztalatai például ellentmondásosak: itt 4 nap helyett inkább az 5 napon, azonban csak napi 6 órában végzett munkával kísérleteztek, de társadalmilag túlzottnak ítélték az átállás költségeit. Igaz, ahol kipróbálták, a munkavállalók pozitívan nyilatkoztak a megváltozott munkarendről, tehát nem kizárt, hogy itt is megváltozhat még a döntéshozók hozzáállása.