Legutóbb 2021 őszén foglalkoztunk e blogon a metaverzum témájával.

De a techvilág malmai általában fürgén őrölnek, változások azóta is bőven voltak – lássuk, hogy áll most és milyen újdonságokat tartogat a kiterjesztett virtuális valóságnak ezen újszerű közege!

Metaverzum gyorstalpaló

A témával épp csak ismerkedőknek melegen ajánljuk korábbi, részletes cikkünket a metaverzumról. De az érthetőség kedvéért gyorsan összefoglaljuk dióhéjban, hogy miről is van szó!

A metaverzum tulajdonképpen az internet virtuális valóság alapú továbbfejlesztése, ami összeköti (sőt: összemossa) a digitális világot a fizikai valóságunkkal. A digitális innováció következő lépcsőfoka több mint sokak első asszociációja, a ma is ismert VR-szemüvegekkel elérhető virtuális érzékelés. A metaverzumot inkább úgy érdemes elképzelnünk, mint azt a digitális teret, ahol kicsúcsosodnak és összeérnek a legmodernebb kapcsolódó technológiák: a virtuális és kiterjesztett valóság, a közösségi média és az egyre gyorsabb internetkapcsolatok közös metszetéről van szó.

A metaverzumban 3D-s avatarjaink segítségével úgy léphetünk majd kapcsolatba másokkal valós időben, mintha fizikailag is ott lennének mellettünk. Emellett járhatunk-kelhetünk is a digitális világban – és persze különféle termékeket és szolgáltatásokat is igénybe vehetünk. Ez utóbbi adja a metaverzumban rejlő hatalmas potenciált.

Biznisz a metaverzumban

Mivel a metaverzum gyakorlatilag a fizikai világ digitális megfelelője, nem meglepő, hogy saját digitális gazdaságot is kitermel majd munkahelyekkel, termékekkel és a kapitalizmus minden egyéb (áldásos vagy átkozott) összetevőjével.

Bár egyelőre megérteni sem könnyű, a metaverzum máris óriási biznisz. Egy érzékletes példa: a négy legnagyobb metaverzumszolgáltató, vagyis a Decentraland, a Somnium Space, a Cryptovoxels, és a Sandbox 2021-ben összesen 440 millió eurós ingatlanpiaci forgalmat generáltak – virtuális ingatlanokból. Ízlelgessük egy kicsit számokat: a Sandboxon tavaly decemberben egyetlen digitális földterület 3,8 millió euróért, vagyis mai árfolyamon nagyjából 1,5 milliárd forintért cserélt gazdát!

Az elmúlt évek gazdasági őrülete mellett a metaverzum ettől még simán lehetne pár jómódú digitális szerencselovag játszótere. Azonban ma már a hagyományos pénzpiaci szereplők is elkezdtek nyitni a metaverzum felé: a Quontic, egy amerikai digitális bank, idén májusban már meg is nyitotta első fiókját a Decentralandon – de hírek szerint olyan óriások is megjelentek már, mint a JPMorgan és az HSBC.

Állami szereplők is felismerték, hogy a metaverzum a jövő egy (egyre inkább) lehetséges iránya. A dubaji VARA (Virtual Assets Regulatory Authority), vagyis az emirátus virtuális javakat szabályozó hatósága 2022 májusában saját központot alapított a Sandboxon, hogy ezzel a technológia jövőjének alakítójává válhasson. Dél-Korea is épp egy 177 millió dolláros programmal készíti elő belépését a virtuális valóságba, de volt már divathét és esküvő is a metaverzumban.

Valós érzékelés a virtuális világban

De nem csak arról van ám szó, hogy a digitális gazdaság elkezdte felfedezni magának ezt az új területet. A metaverzum minden eddiginél közelebb kerülhet a valós érzékelésünkhöz azáltal, hogy egy japán cég idén olyan viselhető eszközt fejlesztett ki és dobott piacra, amelynek segítségével a metaverzumban átélt fájdalmat valóban a bőrünkön érezhetjük.

Így persze nem meglepő, hogy a metaverzum szabályozása is egyre égetőbb kérdés. Hiszen a való világban is problémás kérdések előbb-utóbb itt is felbukkannak – gondoljunk akár a gyűlöletbeszédre, a szexuális zaklatásra, vagy a verbális bántalmazásra. (Egyébként ezek mindegyikére volt is már példa a metaverzumban.)

Ahogy a metaverzum és a való világ közötti határvonal egyre homályosabb lesz, azt kell majd megérteni az emberiségnek, hogy az ott átélt események hogyan hatnak a felhasználókra a valóságban. A felhasználók testi és lelki épségét pedig megfelelő szabályokkal kell majd védenünk, ami közel sem lesz egyszerű feladat. Felmerült például, hogy a metaverzumban elkövetett gyilkosságokat is ugyanúgy büntetni kéne, mint az “evilági” emberölést, valamint az EU is komolyan fontolgatja a metaverzum szabályozását.

Kíváncsian várjuk, mit tartogat még a metaverzum jövője, és hogy sikerül-e szebb új világot építenünk a recsegő-ropogó “hagyományos” világunk mellé.