Az IoT, vagyis a dolgok internete (Internet of Things) már ma is körülvesz minket, hiszen napjainkra szinte minden személyes eszközünk csatlakozik az internethez.

Az egyre olcsóbb és okosabb szenzorok, az 5G-vel megjelenő valós idejű adatátvitel, és a számítási kapacitások folyamatos növekedése pedig összességében azt jelenti, hogy az IoT-alapú megoldások új távlatokat nyitnak meg a digitálisan felkészült vállalatok előtt.

Hogyan épül fel az IoT-értéklánc?

Az IoT technológiai háttere is egyszerűnek tűnhet elsőre – ám a végfelhasználó által is élvezhető megoldások megannyi komplex folyamatra támaszkodnak. A dolgok internetének használata egy merőben új értéklánc kialakulását jelenti.

A digitális transzformáció mára egyre kevesebb termékkategóriát hagy érintetlenül. Mind több terméket gyártanak beépített szenzorokkal és a vezeték nélküli kapcsolat képességével. Az első kihívás egy IoT-értékláncban, hogy az okos eszközök beépített érzékelői által felvett adatokat eljuttassuk egy központi tárhelyre. Ebben segít a vezeték nélküli kapcsolat, például egy beépített SIM kártyán keresztül. Számíthatunk rá, hogy a villámgyors és kis válaszidejű 5G adatátvitel elterjedése nagyban kibővíti majd a technológia felhasználását. Eközben már ma is számtalan termék képes csatlakozni a dolgok internetéhez (pár példa a teljesség igénye nélkül: árusító automaták, autók, kamerák, illetve különféle mérőeszközök).

A központi tárhelyre befutó hihetetlenül sok adatot különféle Big Data megoldásokkal rendszerezni, esetleg átalakítani és elemezni kell, amely folyamatokban egyre nagyobb szerephez jut a mesterséges intelligencia. Az adatokat kezelő, megfelelő back-end számítási felületek kiépítése, az adatok kezelése és rendszerek közti átvitele és az azokra épülő megoldások kialakítása jelenti az értéklánc következő kihívását.

Az adatok felhasználásával kapott következtetések nagyban segítik az üzleti döntéshozatalt. A termékektől befutó adatok segítségével a vállalat új megoldásokat, termékeket, és szolgáltatásokat építhet ki. Fontos megemlíteni azt is, hogy az így szerzett adatok minden eddiginél gördülékenyebb ügyfélélmény kialakítását is lehetővé teszik.

De az 5G terjedésével nemcsak üzleti, hanem közel valós idejű operatív döntéshozatalról is beszélhetünk majd. Vagyis például egy önvezető autótól befutó adatok alapján a központi infrastruktúra segítheti majd bizonyos forgalmi helyzetek megoldását.

Lássunk pár példát az IoT használatára – földön, vízen, levegőben!

Tengeren innen, tengeren túl

Bolygónk felszínének nagyjából 70%-át víz borítja, mégis tudományos konszenzus, hogy máig meglepően keveset tudunk az óceánokról. Ezen igyekszik változtatni egy kaliforniai startup, a Sofar Ocean.

A cég egy, az óceáni időjárást valós időben érzékelő bójahálózatot tervez kiépíteni. Minden bójában nagy számú szenzor lakik, az általuk gyűjtött és továbbított nagy mennyiségű adat pedig segíthet jobban megérteni a világtengerek működését. A bójákat strapabíróan tervezték meg, tehát a nyílt vízen is sértetlenül elboldogulnak, ha pedig partot érnek, egyszerűen újratelepíthetők.

A több ezer bójából összeálló óceáni információs platform valós időben szolgáltat adatokat olyan tényezőkről, mint az áramlatok, a hőmérséklet vagy egyéb időjárási jellemzők. Az így nyert adatok pedig igen sokrétűen felhasználhatóak, például segíthetik a hatékony hajózási útvonalak kialakítását vagy a pontosabb időjárás-előrejelzést, ami által biztonságosabb lehet a tengerjárás. A hajózási iparon kívül a bóják adatainak tudományos felhasználása is értékes lehet a jövőben, például segíthetnek pontosabb képet kapni a klímaváltozásról és annak ócenánokra gyakorolt hatásáról.

Tim Janssen, a Sofar Ocean vezérigazgatója elmondta, hogy bár a jelenleg is rendelkezésre álló párezer bója lefedi a világtengereket, a cég a jövőben növelni szeretné a bóják számát. A sűrűbben elhelyezkedő bóják pontosabb adatszolgáltatásra lesznek majd képesek, a Sofar megoldása így egyre értékesebbé válhat úgy a tudósoknak, mint a kereskedelmi hajózás számtalan szereplőjének.

Légszennyezettség-monitoring a dolgok internetével

A légszennyezés mára az egyik leggyakoribb egészségügyi kockázat a világban, 2019-es adatok szerint Európában mintegy 307.000 korai halálozás volt köthető a levegőt szennyező finomrészecskékhez (PM2,5). Nem csoda tehát, ha a modern technológiát is segítségül hívó kezdeményezések sora igyekszik folyamatosan monitorozni a légszennyezettséget, és felhívni a közvélemény figyelmét az ezzel járó veszélyekre.

A Sofar Ocean-höz hasonló elképzelést valósít meg a WAQI, vagyis a World Air Quality Index (Levegőminőségi Index) projekt. A 2008-ban Kínában indult kezdeményezés mára világméretű hálózatot alkot: 130 ország 2000 nagy városában több mint 30.000 állomás gyűjti a levegőminőségi adatokat.

A WAQI honlapja ezeket az adatokat aztán egy valós időben frissülő térképen jeleníti meg, így bárki pár kattintással megnézheti, milyen a levegő minősége a környékén. Jelen cikk írásának pillanatában Budapest egészét a közepesen lehangoló „Egészségtelen az érzékeny csoportok számára”, illetve egyszerűen csak „Egészségtelen” címkék jellemzik.

A GSMA kezdeményezése nagyjából ugyanezt London városára lokalizálva valósítja meg, megkönnyítve a városlakóknak, hogy a légszennyezettségi adatok tudatában döntsenek arról, hogy hol töltik el a szabadidejüket.

Valós idejű katasztrófa-előrejelzés

A dolgok internete nem csak a föld felszínén szolgál jelentős előnyökkel – a föld mélyéről is létfontosságú információkkal szolgálhat. Földrengések esetén a P és az S jelekkel ellátott két rezgéshullám egyidőben indul el az epicentrumból. A P hullámok azonban gyorsabban terjednek, így korábban jelzik a közelgő lökéshullámokat. Erre épül egy 2016-os tanulmányban felvázolt koncepció, ami a P hullámok első jeleit IoT-n keresztül továbbítva automatikusan figyelmeztetéseket küldene a felhasználók telefonjára. De hasonló célt szolgál a Zizmos nevű startup megoldása is, ami az okostelefonok szenzorait használva rövid távú SOS figyelmeztetéseket küldene 15-30 másodperccel azelőtt, hogy megérkeznének a földrengés potenciálisan életveszélyes hullámai.