Kérdések a kriptovalutavilágban – Megkérdeztük a szakértőt

Az elmúlt évek egyik legtöbb vitát kavaró témája a kriptovaluták térnyerése, illetve ezek létjogosultsága a piacon. A Yettel Business Blogon kriptovalutákkal foglalkozó sorozatunk keretében igyekszünk utánajárni a témával kapcsolatban felmerülő kérdéseknek – jelen cikkünkben a téma egyik magyarországi szakértőjét, a több mint 20 éves multinacionális tapasztalattal rendelkező Mogyorósi Attilát, a CoinCash társalapítóját kérdeztük.

Miért vágtatok bele a CoinCashbe, és mi a missziótok?

Négy évvel ezelőtt, a CoinCash indulásakor nem volt könnyű kriptopénzhez jutni a magyar piacon. A külföldi tőzsdék bonyolultsága, a devizaváltás és a sepa-utalás lassúsága, költségessége sarkallt minket arra, hogy keressünk egy olyan megoldást, ami mindenki számára könnyen elérhetővé teszi ezt a forradalmian új technológiát. Akkor fogalmazódott meg bennünk a Bitcoin-vásárlás, egyszerűen – ami azóta nemcsak a missziónk és a víziónk, de egyfajta mantraként is jelen van a hétköznapjainkban, – minden esetben arra törekszünk, hogy a folyamatos fejlesztések során egyre egyszerűbbé és elérhetőbbé tegyük a szolgáltatásunkat, ezáltal egy hidat képezve a klasszikus pénzügyek és a kriptovaluták világa között.

Miért képes a kripto-ökoszisztéma egyre több usert a hívévé tenni? “Low hanging fruit” a kriptokereskedelem?

A kriptopénzek extrém volatilitása miatt nemcsak nagy nyereségeket, de hatalmas veszteségeket sem nehéz elkönyvelni, főleg akkor, ha valaki még tapasztalatlan a piacon. Mi sokszor tapasztaljuk, hogy azok a felhasználók, akik először a gyors meggazdagodás reményében szemeznek a kriptopénzekkel, gyakran az ökoszisztémában “ragadnak”, felkelti az érdeklődésüket a technológia és a benne rejlő lehetőségek. Egyre többet tanulnak és tudnak meg az adott tokenről, a mögötte álló technológiáról és az ebből fakadó gazdasági és társadalmi lehetőségekről. Így a kriptoban gyakran elhangzó mondat, miszerint “I came for the money, but stayed for the technology” igaz a szereplők egy jelentős részére.

Mik a veszélyek, és ugyanakkorák-e, mint a hagyományos tőzsdézésé?

A veszélyek nagyon hasonlóak, mint a hagyományos tőzsdézésnél, a kockázat viszont magasabb, mint a klasszikus értékpapírpiacon. Ez legfőképpen abból fakad, hogy a piac kisebb, emiatt volatilisebb, illetve még nem olyan egyértelműek a sztenderdek, hogyan kell értékelni egy-egy projektet, tokent, mint egy értékpapírnál. Ezért sokkal gyorsabb a piac tempója, nagyon gyorsan tudnak változni az árfolyamok, és “észnél kell lenni” a kiszállók és beszállók időzítésével is. Azt tapasztaljuk, hogy a felhasználók a kriptopénz-piac volatilitása miatt hajlamosabbak bedőlni az extrém hozamokat ígérő termékeknek, de ugyanúgy megjelenik a túlzott tőkeáttétel használata is, ami jellemzően csak pénzt éget a befektetőknek.

Egyre több hírt olvasni arról, hogy nincs messze a GovCoinok érkezése, sőt, már zajlanak az első pilotok Angliában, Kínában, Amerikában és a Bahamákon. Mit érdemes erről tudni és mi a jelentősége?

Ezek az úgynevezett CBDC-k (Central Bank Digital Currency) már jó ideje megjelentek a horizonton. Ezek lényegében arra hivatottak, hogy a központi bankok a fiat valutákat digitális formában is nyilván tudják tartani. A CBDC legfőbb előnye, hogy egyszerűsíti a monetáris és költségvetési politika végrehajtását. A hátránya pedig az, hogy központosított pénznem, és sértheti a polgárok magánélethez való jogát. Ez egyes helyeken, mondjuk Kínában például jelentheti azt, hogy a social score rendszerét az is befolyásolja majd, hogy ki hol költi a pénzét. Tehát ha Lí elmegy a szokásos heti bevásárlására, de nem a kormány által támogatott üzletet, hanem egy nyugati termékeket árusító helyet választ inkább, a rendszer máris hátrébb sorolhatja.

Korábban még Yettel-berkekben bedobtad, hogy mi lenne, ha kriptovalutával lehetne telefonszámlát fizetni. A dolgok jelenlegi állását nézve szerinted erre mikor kerülhet legkorábban sor itthon?

Ha rajtunk múlna, az előfizetők akár már holnap tudnának bitcoinnal fizetni a telefonszámláikért – nevet fel Attila. Komolyra fordítva a szót, ha a nemzetközi színteret nézzük, több külföldi telekommunikációs szolgáltatónál már 2019 óta lehet kriptopénzzel fizetni a szolgáltatásokért. Ha azt vesszük alapul, hogy a magyar piac átlagosan 3-5 év csúszással követi le ezeket a trendeket, akkor valószínűleg egy-két éven belül már itthon is elérhető lesz ez a lehetőség.