Kiheverjük? Kereskedelem a járvány idején.
Talán nem árulunk el nagy újdonságot azzal, hogy a koronavírus az elmúlt hónapokban feje tetejére állította a világot. A mindennapi életünkre gyakorolt hatása mellett a járvány első hulláma a gazdaságban is jelentős következményekkel járt: Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az év első felében 6,1%-kal csökkent. De a gazdaság egy meghatározó szeletében, a kereskedelemben a járványnak nem csak vesztesei voltak. A kijárási korlátozások miatt ugyan alig hagyhattuk el otthonainkat, és a boltok jó része is zárva tartott, de a vásárlási kedvünk ettől még nem tűnt el. Sőt!
Inkább a neten vásároltunk
A magyar e-kereskedelem a tavaszi hónapokban (március közepe és április vége között) 50 ezer új vásárlót fogadott, és kutatások szerint az online vásárlások során nőtt a kosárba helyezett tételek száma és az átlagos rendelési érték is – ez utóbbi egyébként az első félév adatai alapján közel 16 ezer forint.
Álljon itt pár érzékletes adat az online kereskedelem általános tendenciáiról a vírus idején: az MNB adatai szerint az áprilistól júniusig terjedő időszakban 43%-kal nőtt az online vásárlások tranzakciószáma, azok értéke pedig közel felével ugrott meg az előző évhez viszonyítva… Ez jókora fejlődést jelent, az elmúlt 5 év leggyorsabb növekedéséről beszélünk.
Mit vettünk a járvány alatt?
Az internetes vásárlás felértékelődése csak általános információ, de a lebonyolított forgalom tartalmi összetétele talán még érdekesebb. Az természetes, hogy a járványhelyzet miatt nőtt az élelmiszerek, fertőtlenítő- és tisztítószerek, vitaminok, gyógyszerek, és egyéb gyakran vásárolt fogyasztási cikkek forgalma. Az sem meglepő, hogy az otthoni munka és az oktatás digitális átállása miatt több számítástechnikai cikket vásároltunk a járvány első hónapjaiban.
Az otthon töltött napok azonban idővel újabb igényeket is életre hívtak: jócskán nőtt például a sportszerek, kertrendezéshez szükséges eszközök forgalma. Vélhetően megannyi kanapén töltött, hátfájós munkanap eredménye, hogy a bútorok forgalma is szépen megugrott a vírus első időszakában.
A barkácsboltok szintén a kijárási korlátozások nagy nyerteseinek tekinthetők. A járvány egyes szakaszaiban akár 90%-kal nagyobb forgalmat bonyolítottak, mint tavaly ilyenkor, ami azt mutathatja, hogy a magyarok igyekeztek kihasználni az otthon töltött időt. Persze azért nem csak a munkán járt az eszünk: 2020. szeptemberi előrejelzések szerint idén 14%-kal nőhet az online divatüzletek forgalma a hagyományos boltokkal összehasonlítva.
Maradandó változások
Persze a fenti változások jó része csak a koronavírus első hullámának átmeneti időszakára jellemző, és sok kereskedő már a nyár során tapasztalhatta, hogy megindult egy visszarendeződés a hagyományos fogyasztási minták felé. A vendéglátóipar például szép lassan magára talált, júniusban már a szokásos forgalmának háromnegyedét hozta.
Emellett azonban a járványnak sok olyan hatására is érdemes számítanunk, amik akkor is velünk maradnak, ha a vírust már legyőztük. Egy ilyen mélyreható, ám nehezebben számszerűsíthető hatás a távoli (otthoni) munkavégzés, vagyis a home office elterjedése. Ennek az évek óta húzódó folyamatnak alapos lökést adott a járvány, és nemzetközi példák alapján úgy fest, a digitálisan és otthonról végzett munka hosszú távon is beépül majd a mindennapjainkba.
Azokban az országokban, amik jól kezelték a vírus első hullámát, a nyár során már újranyitottak az irodák – ennek ellenére úgy tűnik, az irodai munka már sosem lesz a régi. Németországban idén nyáron az irodai dolgozók 74%-a ugyan bement dolgozni, de csak kb. felük járt be az irodába minden hétköznap. Most úgy tűnik, ez nem is fog jelentősen változni, vagyis búcsúzhatunk a jelenléti ívektől és a kötelező irodai munkavégzéstől, és hosszú távon inkább a home office-ra érdemes berendezkednünk.
Az is valószínű, hogy bizonyos területeken megmarad az online kereskedelem megnövekedett hangsúlya. A vásárlási szokások változása szintén egy régóta zajló folyamat, az internetes kereskedelem Magyarországon is évről évre szépen erősödik. Az online térbe belépő kis- és középvállalkozások hamar felismerik, hogy az e-kereskedelem teljesen új megközelítést kíván meg, és a sikeres cégek folyamatosan fejlesztik webshopjaikat és online folyamataikat. Könnyen megeshet, hogy akit a vírus most rákényszerített a digitális csatornák még gyorsabb kiépítésére, hosszú távon jól járhat.