A digitális és az „offline” világban is új világrend van formálódóban, ahol a kártyákat újraosztják – és Kínának kedvező a lapjárása.
Ami nemrég még elképzelhetetlen volt, mára valóság: a digitális kapitalizmus mekkája mára az egypárti vezetésű, „kommunista” Kína lett. Mi történik az online gazdaságban, hogyan jelöli ki Kína az e-kereskedelem jövőjét, és magyar vállalkozókként miért érdemes figyelnünk Kína ténykedésére? Kétrészes sorozatunkból kiderül!
Elemzők és a világ országainak vezetői (politikai irányzattól függetlenül) mára egyetértenek abban, hogy Kína világhatalmi tényezővé nőtte ki magát. A nagyjából az Egyesült Államokhoz hasonló méretű, de 1,4 milliárdos lakosságú ország az 1978-as gazdasági nyitás óta évi átlag 10%-os GDP növekedést könyvelhet el.
A gazdasági hatalom erős növekedése természetesen az ország világpolitikai sakktáblán betöltött szerepére is hatással van. Most pedig úgy tűnik, Kína elkezdi készpénzre váltani befolyását: egyre több konfliktust vállal a demokratikus nagyhatalmakkal szemben, és különféle geopolitikai-stratégiai kezdeményezéseken keresztül (pl. az Egy Övezet Egy út program) igyekszik saját képére formálni a világot.
Kína növekvő hatalmát jól mutatja, hogy a jövőálló digitális gazdaságban is erős vállalatokkal versenyez. A Baidu, az Alibaba, a Tencent, vagy a Xiaomi itthon talán nem csengenek mind ismerős nevekként – de méretük, bevételük, felhasználóik száma alapján összességében egy ligában játszanak olyan cégekkel, mint a Facebook vagy a Google. A digitális gazdaságon belül is van két szektor, ahol Kína jól azonosíthatóan már beelőzte a nyugati világot: az e-kereskedelem és a „fintech”, vagyis a digitális pénzügyi szolgáltatások területe.
Digitális gazdaság Kínában
Bár digitalizáció tekintetében Kína a középmezőnyben helyezkedik el, a fenti két területen kiemelkedő teljesítményt nyújt. Ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Kína toronymagasan az e-kereskedelem legnagyobb piaca világszerte – nagyobb, mint a rangsorban utána következő tíz ország összesen. Emellett pedig a növekedése is gyorsabb, mint azoké átlagosan. Beszédes adat, hogy a távol-keleti ország a globális e-kereskedelmi tranzakciók 40%-áért (!) felel, és Kínában 11-szer annyi mobilfizetési tranzakciót végeznek, mint az Egyesült Államokban.
A digitális kereskedelem erős felfutásának történelmi, kulturális, és technológiai okai is vannak. Egy érdekes tényező: míg a vidéki Kínában a mai napig jellemző az üzletekben vásárlás, ezek jellemzően kicsi, zsúfolt, és sokszor alacsony minőségű termékeket forgalmazó boltok. Ez nem túl vonzó a mobil eszközökkel és szélessávú internettel felvértezett, jómódú kínai középosztály számára, akik ezért inkább az interneten vásárolnak. A nagyon magas népsűrűség (és persze az olcsó vendégmunkások) miatt pedig a szállítási költségek is alacsonyak, ezzel mind több felhasználó számára elérhetővé téve a vásárlásnak ezt a formáját.
Ezeket a „kézzelfogható” előnyöket persze kiegészítik olyan kreatív digitális szolgáltatások is, amiket itthonról nehéz elképzelni. A kínai e-kereskedelemben ötvözik a digitális fizetést a közösségi médiával, csoportos kedvezményekkel, játékokkal, üzenetküldéssel, videókkal, és megannyi egyébbel.
Az olyan hatalmas szolgáltatók, mint a Tencent, JD.com, vagy a Pinduoduo (amelyek az online kereskedelem 90%-át végzik Kínában) szolgáltatásai kombinálják a közösségi médiát és a vásárlást. Felfutóban van a live stream-en, vagyis élő közvetítéseken keresztül zajló kereskedelem, emellett pedig különféle appok, interaktív audiovizuális tartalmak, és az ajánlások kifinomult rendszere teszik élménnyé a vásárlást Kínában.
Mindennapos a QR kód leolvasásával zajló vásárlás, de olyan érdekes megoldások is jelen vannak, mint például a beszélgetős alkalmazásokon keresztül szervezett vásárlóközösségek, amik aztán alkupozíciójuk miatt jelentős kedvezményeket érhetnek el a kereskedőknél.
Ez a rettentő mennyiségű mobilos vásárlás persze önmagában is új piacot jelent. Erre épülve nőtték ki magukat olyan fintech-cégek, vagyis digitális pénzügyi szolgáltatók, akik a jövőbe katapultálták Kínát, lekörözve a Nyugatot. Sorozatunk következő részében megnézzük, milyen újszerű pénzügyi megoldások hasítanak a kínai piacon. Az is kiderül, hogy szolgálja a kínai államhatalmat az online pénzpiac megregulázása, és miért számít mindez nekünk itt Magyarországon!
A fotón Peking központi üzleti negyede látható.
