Ahogy a technológia egyre több területen szövi át életünket, természetesnek vesszük a különféle eszközök jelenlétét minden pillanatban és élethelyzetben. Ez a számtalan elektronikus és elektromos berendezés idővel azonban óhatatlanul elhasználódik és e-szemétté alakul. Bár az alattunk növekvő e-szeméthalommal párhuzamosan nőnek a problémák is, sokan mégis a lehetőséget látják az elektronikai hulladékban. Hogy egy példát említsünk: a világ jelenlegi aranykészletének mintegy 7%-a elektronikai szeméttelepeken hever!

Mennyi e-szemétről beszélünk?

Felmérések szerint 2019-ben világszerte mintegy 53,6 millió tonnányi elektromoshulladék-halmot toltunk magunk előtt. Ez már akkor is 21%-os növekedést jelentett az öt évvel korábbi állapothoz képest, és ebben a kérdésben nemigen várható trendforduló a közeljövőben. Sőt, a járványhelyzettel együtt járó otthoni munkavégzés miatt azóta jelentősen nőtt is az elektronikai cikkek piaca.

Nem csoda, hogy az EU saját adatai szerint az e-szemét a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az európai közösség berkeiben. Egy átlagos magyar háztartás havonta körülbelül 3 kilónyi e-hulladékot termel, de ebben jelentős különbségek mutatkoznak Európa-szerte. Norvégiában például az átlagos háztartás által termelt e-hulladék mennyisége évente 57 kilogramm!

Hogy mit is takar az e-hulladék kifejezés? Ide értjük a különféle háztartási nagygépeket (mosógép, villanytűzhely, hűtőszekrény), amik az EU-ból származó mennyiség 52,7%-át adják. Ide tartoznak továbbá a kidobott szórakoztatóelektronikai cikkek és napelempanelek (14,6%), különféle számítástechnikai és távközlési eszközök (14,1%), és más kisebb háztartási (10,1%) vagy egyéb elektronikai (8,4%) eszközök is.

Mi történik az e-hulladékkal?

Az e-szemét növekvő mennyisége a Föld lakosságának közös problémáit tetézi, mivel a kidobott kütyük olyan káros anyagokat tartalmazhatnak, amik fokozottan szennyezik a környezetet. De az elhasznált eszközökkel nem csak ezeket a veszélyes anyagokat dobjuk a szeméthalomra: a felhalmozott e-hulladék egyes becslések szerint mintegy 60 milliárd dollár értékű (!) fémet, például aranyat, ezüstöt, platinát, és rezet is rejt!

Világos tehát, hogy az újrahasznosítás és az e-hulladék visszaforgatása a körkörös gazdaságba égető kérdés. Ebben pedig bőven van még tér fejlődni: jelenleg az EU-ban az összes e-szemét kevesebb mint 40%-át hasznosítjuk újra, de ahogy a szemét termelésében, annak újrafeldolgozásában is nagy különbségek vannak az egyes tagállamok között. Pár éves adatok alapján például Horvátország magasan vezette a listát az összes e-hulladék 81,3%-ának újrahasznosításával. Hazánk 51,1%-kal a negyedik helyen állt ebben a 2017-es rangsorban.

Felismerve a problémát, az EU-s döntéshozók 2020 márciusában közzé is tettek egy cselekvési tervet, amely az elektronikai hulladék újrahasznosítását célozza. Ebben a tervben szerepelt például a javításhoz való jog, de ide tartozik az egységes telefontöltők bevezetése is, illetve egy, az e-hulladék újrahasznosítását ösztönző jutalmazási rendszer kidolgozása is.

Bár van hova fejlődni, példamutató kezdeményezésekből a világ más pontjain sincs hiány: a 2020-as tokiói nyári olimpiai játékok érmeit például e-hulladékból kivont nemesfémek újrahasznosításával készítették! 2017 és 2019 között a lakosság részvételével majdnem 80 ezer tonnányi leharcolt készüléket gyűjtöttek össze, amiből összesen 32 kg aranyat, 3500 kg ezüstöt, és 2200 kg bronzot sikerült kinyerni – ebből készültek a különleges olimpiai érmek.

Mit tehetsz az e-hulladék csökkentéséért?

Dicséretes, hogy az igazán nagy változások elérése érdekében a világ döntéshozói is lépéseket hoznak. De ez nem jelenti azt, hogy a mindennapokban ne tehetnénk meg mindent mi is azért, hogy csökkenjen az általunk termelt e-szemét mennyisége!

Első és legfontosabb lépés, hogy ne dobjuk el eszközeinket idejekorán: az, hogy valami elromlott, nem jelenti, hogy nem is javítható. Érdemes tenni egy kört a szervizben, mielőtt végleg lemondunk bármilyen elektronikai cikkünkről.

Ha viszont végleg tönkrement az eszköz és eljött a búcsú ideje, felelősen szabaduljunk meg az e-hulladéktól! Az önkormányzati hulladékgyűjtő udvarokban és az elektromos készülékeket árusító kereskedőknél magánszemélyként, és (egy bizonyos tömeg és mennyiség alatt) vállalati szereplőként is ingyenesen adhatjuk le e-szemetünket. A Yettel ügyfeleinek még egyszerűbb a dolga: a fiókban heverő működésképtelen telefonjaikat bármelyik Yettel boltban leadhatják, mi pedig gondoskodni fogunk az e-hulladék megfelelő kezeléséről!

Emellett pedig valós hatása lehet annak is, ha kevésbé pazarló módon használjuk a digitális szolgáltatásokat. Egy átlagos e-mail például 4 grammnyi szén-dioxid-kibocsátásért felelős. Felesleges e-mailjeink, régi és értéket nem jelentő fotóink vagy “lejárt szavatosságú” dokumentumaink törlésével kíméljük a szolgáltatásokat nyújtó szervereket és egyéb eszközöket, amik így később jutnak el oda, hogy e-hulladékként problémát jelentsenek.